Az információs társadalom
sokszínűgége

Az internet világnapja előtt ismerkedjünk meg az XYZ generációkkal

Az információs társadalom, a 20. század terméke. A generációk együttélésének és kunfliktusának kialakulásához vezetett az életkori határok kitolódása és az információ megszerzésének korlátlan lehetősége. Az X Y Z generáció meghatározása és elkülönítése az internethasználaton, az informatikai technológiák életvitelünkben betöltött szerepének kutatása segítségével történik.

Valóban veszélyes az internet?

Az internethasználat ellen gyakran felhozott érvek:

(Pintér Róbert Úton az információs társadalom megismerése felé írása szerint)

  • a megbízhatóság kérdése (nem tudhatod, ki van a másik oldalon, kivel kommunikálsz),
  • a hitelesség (lehet-e hinni a világhálóról szerzett információknak),
  • a valóságérzék elvesztése (akik túl sok időt töltenek a hálózaton, elvesztik a valósággal való kapcsolatukat),
  • az elidegenedés (a számítógép rabjai a valós kapcsolataikat fokozatosan leépítik),
  • az identitás elvesztése (az interneten bárki vagy bármi lehetsz, csak egy idő után azt nem tudod, ki is vagy valójában),
  • az agresszió (a számítógépes játékok életidegenek és erőszakossá tesznek),
  • a pornográfia és pedofília, a szélsőségek megjelenése (az internet a ferde hajlamú és a szélsőséges nézeteket valló emberek kedvelt találkahelye),
  • a kommunikáció elszürkülése (az új eszközök miatt elvész a személyes kommunikáció sokszínűsége, a nyelvünk elsatnyul),
  • dataszmog (belefulladunk az információs óceánba, nem tudunk eligazodni az interneten fellelhető sok-sok információ között).

Az internet azonban nem rossz és misztikus, hanem éppen olyan, mint maga a világ, ami körülveszi. Bizonyos szempontból nézve maga a világ is erőszakos, egyes emberek gonoszak, és hogy a szexualitás egyre inkább megjelenik a hétköznapok világában is. Tehát csupán maga a világ tükröződik vissza az interneten található tartalomban és az internet használatában.

Az információs társadalom az emberi együttélés új módja, amelyben az információ szervezett előállítása, tárolása, előhívása és felhasználása játssza a központi szerepet, és új strukturális elemek, a hálózatok segítségével kialakul egyfajta „hálózati társadalom” a maga új intézményeivel együtt, amelyek legnagyobbrészt a már ismert társadalmi intézmények átalakult formái. Így formálódik újjá makroszinten a politika, a gazdaság és a kultúra, továbbá a mezoszinten működő intézmények, valamint mikroszinten a családok és az egyéni identitások is.