A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Az Ungvári Dayka Gábor Középiskolában az Anyanyelv Hete rendezvénysorozat keretein belül versmondó versenyt szerveztek Arany János születésének 200. évfordulója tiszteletére. A Megyei Könyvtár munkatársai könyvkiállítással igyekeztek közelebb hozni a költő szellemiségét a gyermekekhez, akik a kéziratok reprintjeit is megtekinthették. A szavalóversenyen 6-11.-es diákok vettek részt a költő versei és balladái közül elszavalva egy szavadon választott művet.
A zsűri kétkedve fogadta a Hasadnak rendületlenül című Arany János verset azt gyanítva, hogy a diákot az internetes mémgyárak téveszthették meg, de nagy meglepetésükre a nyomtatott kötet is tartalmazta az alábbi sorokat.
Arany János sorait olvasva rá kell döbbennünk, hogy a 19. században sem vették véresen komolyan a költészetet, és nem tartották nemzetietlennek az élcet.
HASADNAK RENDÜLETLENÜL
Hasadnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar!
Bölcsődtül kezdve sírodig
Ezt ápold, ezt takard.
A nagy világon ekivűl
Nincs más, amit mivelj:
Áldjon vagy verjen sors keze,
Itt enned, innod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt,
Ez a föld másra sem való,
Csak hogy eltékozold.
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Bátorság volna ezt a hont
Neked fenntartani.
A XXI. század elején érdekes lehet visszatekinteni arra, hogy mi foglalkoztatta az a XX. század első éveiben az ungvári lakosokat.
A január 3-án megjelent Ungvári Közlöny (Politikai Hetilap), felelős főszerkesztője dr. Reisman Henrik volt, a szerkesztőség hivatala a Nagy-utca 19. a kiadóhivatal a Dayka Gábor-utcában volt. A lap ára 12 fillér volt, ha az újságárusnál vásárolták.
Az év első számában az újév köszöntése mellett kiemelten foglalkoztak a vármegye közállapotával, a vármegyék kialakulásával.
Már ekkor is problémát jelentett a köztisztviselők megvesztegetése, mellyel főszerkesztői jegyzet foglalkozott általánosságban.
A közélet tisztaságának egyik legfőbb biztosítéka az, hogy akik a fórumon ülnek, akik hivatalból intézik emberek és a közvagyon sorsát, megvesztegethetők ne legyenek.
A lap beszámol a december 28-i városi közgyűlés történéseiről, melyen az akkori polgármester Fincicky Mihály elnökölt. Ezen az ülésen szabályozták a „Rákóczi és Bercsény-utcák vonalát”.
Az ungvári honvédlaktanya kantinját újabb 3 évre Lang Mór kapta bérbe évi 600 koronáért.
„A vágóhídi jégveremnek jéggel való megtöltésére az árlejtés kiírása elhatároztatott.”
Ezen az ülésen is felvetődött az ungvári közvilágítás tarthatatlan állapota, az ungvári bútorgyár, mint szolgáltató, nem teljesíti szerződésben foglalt kötelezettségeit és a villanyvilágítással szemben kifogások merültek fel. A világítás szerződésszerinti szolgáltatásának ellenőrzésére a rendőrség jogosult.
Az Ungvári Közlöny talán legérdekesebb része, a hírek azaz „Újdonságok” rovat. Innen megtudhatjuk, hogy Plotényi Nándor művész a Nagylázi nemesi előnevet kapta. Díszpolgári címet kapott Csuha István szobránci lakos.
Czeholnyai lelkész.Firczák Gyula püspök, az ungvári czeholnyai lelkészi javadalomra, annak rendszeres betöltéséig Dr. Hadzsega Bazil theol. tanár szentszéki ülnök id. h. lelkészül kinevezte. Ezen lelkészi javadalom a kincstár kegyurasága alatt áll s így azt a püspök hozzájárulásával a földművelésügyi miniszter kinevezése utján tölti be.
Egy érdekes hír:
Karácsonyfa. Özvegy báji Patay Gyuláné, született Szathmári Király Anna az idén már huszonnegyedszer díszes karácsonyfát állított ungtibai kastélyában, ahol Csehticzky József plébános beszéde után százhatvan tibai, jeszenői, felsőhalasi és unglovasdi szegény ember kapott meleg ruhát, tüzifát és élelmiszert.
A „hírek” sorát egy érdekes, inkább anekdotának tűnő írás zárja. A kaszirnő esküje. A napokban tárgyalta egy járásbíró egy kaszirnő keresetét gazdája ellen. A bizonyítás során a felperesnőnek meg kellett esküdnie. A bíró ennél az aktusnál szokás szerint felszólította a hölgyikét:
Tegye szivére a kezét és mondja utánam az eskümintát.
A kassza bájos tündére kigombolta a télikabátját, kigombolta a bluzát s kezével a bluz alatt kereste az eskühöz szükséges helyet. A bíró nem tudta, hogy nem e továbbgombolkozásra készül felperes s miután nem volt tisztában, hogy hol végződik ez a gombolkozás, közbeszólt:
Immár harmadik alkalommal kerül megrendezésre az ungvári megyei könyvtárban a „La Dolce Vita” tortanapi rendezvény. Június 1.-e hagyományosan a torta világnapja, ehhez kapcsolódóan a könyvtár idegen nyelvű osztályán tortadíszítés órát tartanak profi cukrászok, az elkészült műremekeket pedig bárki megkóstolhatja.
Az idei évben, az ungvári Kávé fesztiválhoz kapcsolódva többféle „feketét” ízlelhetnek meg a könyvtárba látogatók. A rendezvények középpontjában természetesen a könyvek állnak, a szervezők szeretnék rádöbbenteni a kedves olvasókat arra, hogy a finom kávét csak egy jó könyv mellett lehet igazán élvezni.
A tortanapi kávézáshoz friss olvasnivalót is ajánlanak a betérőknek. A Márai-program keretében a Nemzeti Kulturális Alap, az Ungvári Főkonzulátus közreműködésével mintegy kétszáz új kötet juttatott el Ungvárra, irodalom iránt érdeklődők örömére.
A Márai-programnak köszönhetően érkezet, a kávéhoz leginkább passzoló kötet:
A kávéivásról
Zeke Gyula Volt egy feketém - A budapesti eszpresszók története. A szerző az előszavában így ír a kávézásról:
Szenvedélyesen érdekel a kávés nyilvánosság különféle korszakainak egyszerisége és megismételhetetlensége. Ez ad keretet és korlátokat a kávéivás metafizikájának és erotikájának, afféle előrehozott, kulturális halálélmény, amely élni és végképp meghalni egyként segít. Fegyelmezett izgalommal kívánok beszélgetni ezekről a kérdésekről a könyvemben forrásaim jórészt már nem élő (neves és névtelen) szerzőivel éppúgy, mint az olvasóimmal, s miközben elébük tárom eredményeimet és gondolataimat, tudom, hogy a dialógus során sok mindent kapok is majd tőlük.
Minden érdeklődőt szeretettel Várunk. Helyszín: Kárpátaljai Területi Univerzális Tudományos Könyvtár Ungvár Kapitulna u. 10. Kezdés: 2016. június 2. 10 óra
Utolsó kommentek