Új könyvek érkeztek!
A Márai programnak köszönhetően vadonatúj könyvekkel gyarapodott osztályunk állománya. Az új könyvek között találjuk Az év legjobb science fiction és fantasynovellái köteteket, melyek a 2017-es és 2016-os művekből válogatnak.
Az év legjobb science fiction és fantasynovellái, 2017 / szerk. Jonathan Strahan. - [Budapest] : Gabo, cop. 2017. - 583 p.
A GABO kiadó idén is gondolt a novellarajongókra, így 2016 után idén is megjelent magyarul az angol nyelven már szinte intézménynek számító válogatás. Az ausztrál szerkesztő, Jonathan Strahan által összeállított, 2016 legjobb rövid prózáit tartalmazó kötetet ismét két részben mutatjuk be.
Az első rész a science fiction novellákról szólt, most pedig a kötet fantasy novelláiról írunk.
A tavalyi év nagy meglepetéséből szerencsére hagyomány lett, és a Gabo kiadó idén is elhozta Jonathan Strahan aktuális válogatását az év legjobb SF történeteiről. A kötet szűk válogatás, ha azt nézzük, hogy a novellák újból aranykorukat élik, mégis a legbővebb merítés, ha azt, hogy ezekből mennyi olvasható magyarul.
A magyarul olvashatóságot külön érdemes kiemelni – nem csak az év legjobb novelláit olvashatjuk több száz oldalon át, de a könyv a magyar zsánerfordító-szakma kiadókon átívelő seregszemléje is. Hiába érhető el a kötetben szereplő művek jó része az interneten, jó magyarul olvasni.
Érdekes látni azt is, hogy mennyire egybecsúszik a science fiction és a fantasy, hogy a horrorról már ne is beszéljünk. A kezdeti koncepció, hogy kétfelé választva írjunk a kötetről, ezért sem volt könnyű. Ha a cím fantasyt sejtet (Az Antarktisz tündéi, Mese), akkor is sci-fibe botolhatunk, de mit mondjuk Catherynne M. Valente kötetnyitó írásáról, ami klímascifi, mégis annyira szürreális (és duplán fenntarthatatlan) a világa, hogy a mágián sem lepődnénk meg benne.
Furcsának tűnhet az is, amikor a korrektül összerakott fantasy-történet mögül nyilvánvalóan kilátszik a mondanivaló. Amal El-Mohtar Az üveg és vas évszakaiban az egyik oldalon még egy fura tündérmesében járunk, a másikon már a családon belüli erőszakról olvashatunk. N. K. Jemisin legalább annyira ír a fekete polgárjogi mozgalmakról, mint boszorkánypraktikákról. Hogy magyar olvasóként megértsük, miért került például A vörös föld boszorkánya a kötetben, arra szerencsére pár novellával arrébb találjuk meg a választ. Theodora Goss Piros, mint a vér, fehér, mint a csont-ja egy nagyon jó történet, az egyik kedvenc természetfeletti lényeimmel, de mégsem ezért éreztem olvasás közben, hogy ez a történet direkt nekem szól – hanem a majdnem-hazai áthallások miatt, azért, amiért ezt a novellát érdemes magyarul elolvasni. Így már érthetőbb, hogy mi az a plusz az egyes műveknél, amit lehet, hogy számunkra, pont annál az írásnál, nincs jelen.
Meglepő, hogy két nagy, hosszú, nehéz írás is foglalkozik a gyerekekkel, mint fegyverrel. Alyssa Wongé (már megint) a kötet egyik legerősebb írása. Emlékeztek a Deadlands szerepjátékra, pontosabban az alapkönyv címlapjára, Brom pisztolyhősére? A Megfulladsz, hogyha itt maradsz ugyanez, csak szerencsére jó hosszan. Minden benne van, amiért a weird westernt szeretni lehet.
Seth Dickinson alapötlete hasonló, de itt egy kegyetlen high fantasy világban járunk, ahol mindenkinek, szülőnek, varázslónak, gyereknek meg kell hozni a maga választását, és viselni a világokat szétszaggató következményeket.
Jutott a kötetbe persze tiszta fantasy is, Naomi Novik Ezüstfonása tényleg tündérmese, Joe Abercrombie írásában, mely Joe Abercrombie paródiaként is kiválóan működik, az a legmeglepőbb, hogy a szerző képes ilyen röviden is írni. Az Orion-puszta boszorkánya és a gyermeklovag E. Lily Yu-tól szintén „csak” egy michisoni, egyszerre szomorkás és vidám, varázslatos történet egy lányról, aki megpróbál megmenteni egy fiút.
De mit kezdünk Aliette de Bodard Szellemhalászatával, ami scifi, de szellemekkel, vagy Delia Sherman A nagy detektívével, ami meg steampunk, szintén szellemekkel? Vagy Yoon Ha Lee Rókacsapdájával, ami legalább annyira ragyogó mecha-novella, mint rókatündér-mese?
A legegyszerűbb, ha nem próbáljuk meg kategóriába szuszakolni őket, hiszen a legfontosabba már mind belefértek – jó novellák, amiket érdemes elolvasni.
via: http://sfmag.hu
Utolsó kommentek