Kurucz András kiálítás Ungváron

Kurucz András Ungvár kiállítás festmények megyei könyvtár
Kurucz András a kiállítás megnyitóján

Október 27-ig tekinthető meg Kurucz András képkiállítása Ungváron, osztályunkon.

A kiállítás megnyitóján a művész az alábbi interjút adta a Kárpáti Igaz Szó-nak.

Családunkban generációkon át élt azt a hagyomány, hogy az egyik fiúgyermek az András keresztnevet kapta. Mi nem követhettük a tradíciót, mivel három lányunk született – magyarázta a megyei könyvtár idegen nyelvű osztályának olvasótermében rendezett kiállítása megnyitóján Kurucz András.

A családi legendáriumhoz tartozik, a „hiányt” pótlandó egyik lánya az Andriána (sic!) nevet kapta, majd a sors úgy hozta, hogy a festőművész egyik veje Soltész András lett…

Igaza lehet annak, aki úgy vélekedik, egy, a tárlat bemutatására vállalkozó írásban a fentebbiek nem különösebben fontosak. Viszont esetünkben ez a következetesség lényeges tartalommal bír. Bizonyítja, a Kurucz családban tisztelik, megtartják és továbbadják a hagyományokat.

A múlt értékeinek megmutatása ösztönzi Kurucz Andrást arra, hogy ecsetet fogjon, s újra és újra vászonra álmodja a gyakran már csak emlékeinkben élő Ungvár egy-egy részletét.

A könyvtárban kiállított több mint félszáz festmény, grafika mindegyike e történelemmentést szolgálja. S ezek csupán töredékei a hatvanhárom éves mester ilyen témájú munkáinak.

A képek segítségével tett ungvári séta során számos olyan emberléptékű csodára bukkanunk, melyet a mai városképből már száműzött az uniformizáló akarat, az elhibázott, érték helyett érdeket szolgáló területrendezés. Ezen a kiránduláson bárki részt vehet, aki ebben a hónapban ellátogat a Káptalan utcai könyvtárba.

Kurucz András Ungvár kiállítás festmények megyei könyvtár

0 Tovább

Kárpát-térség nemzeti parkjai című könyv

Kárpátalja nemzeti park Ukrajna Ungvár könyv könyvtár
Hasznos információkat tartalmazó kiadvány.

Kárpátalja nemzeti parkjai is szerepelnek Dr. Bodnár László könyvében

A Kárpát-térség nemzeti parkjai címmel jelent meg 2015-ben Dr. Bodnár László könyve. A kötetben az általános információkon és tudnivalókon kívül Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna, Románia, Szerbia és Ausztria nemzeti parkjairól találunk ismertetést.

A természetvédelem korunk fontos problémája, melyre nem lehet megfelelő módon felhívni a figyelmet. Különösen aktuális a téma a Kárpátok térségében, ahol a rablógazdálkodás, a mérhetetlen fakitermelés folyamatosan pusztítja a természetet.

Az ENSZ által is támogatott nemzeti parkok létrehozása ad némi esélyt arra, hogy legalább néhány helyen érintetlenül hagyja az ember a természet szépségeit.

A könyvben az Ukrajnával foglalkozó fejezetben négy nemzeti parkkal ismerkedhetünk meg:

  • Szinevéri Nemzeti Park
  • Kárpáti Pemzeti Park
  • Uzsoki Nemzeti Természeti Park
  • Vizhnitskyi Nemzeti Természeti Park.

A szerző kitér arra, hogy a Kárpátalján számon tartott, mintegy 200 magasnövény fajból 44-et a kipusztulás fenyeget. Pozitívumként említhetjük, hogy a megye területén több helyen is találkozhatunk ezeréves fákkal, Ungváron 500 és 300 éves fákra vigyáz a lakosság.

A Kárpátaljai természetvédelmi terület tagolódása:

  • Huszti Nárcis-völgy
  • A csornogorai „Hoverla” masszívum
  • A széleslonkai „Uglja” masszívum
  • Ugljai masszívum.

A színes fényképekkel is illusztrált, adatokkal gazdagon ellátott kiadványt Ungváron a megyei könyvtár magyar osztályán veheti kezébe az olvasó.

Kárpát-térség nemzeti parkjai / Bodnár László. - [Eger] : Bodnár Geográfus Bt., 2015. - 452 p., [52] t. : ill., részben színes, részben térk. ; 24 cm

 

Kárpát-térség nemzeti parkjai című könyv melyet a magyar dokumentumokat őrző osztályon vehet kézbe a tisztelt olvasó. További érdekes és izgalmas olvasnivaló témák: Kárpátalja, nemzeti park, Ukrajna, Ungvár, könyv, könyvtár.

0 Tovább

Farsangi vigasság a könyvtárban

Kárpátalja könyvtár Ungvár Horváth Csaba farsang Farsangi álarcok a megyei könyvtárban

Hagyomány

Velencei farsangi álarcokat is megcsodálhattak azok, akik az elmúlt héten kukkantottak be a megyei könyvtár idegen nyelvű osztályára. A munkatársak bohókás, az ünnepkörhöz kapcsolódó tartalmú könyvekkel, kiadványokkal gazdagították a rögtönzött kiállítást.

A farsangi hangulat betetézéseként a könyvtárban valóságos játéknapot rendeztek, melyre ezúttal a Kincseshomoki Általános Iskola tanárait és tanulóit hívták meg, akiket Szluckyné Mészáros Éva osztályvezető fogadott.

A gyereksereget Mihalovicsné Tóth Krisztina és Rada Eleonóra kísérte el, akik maguk is bekapcsolódtak a süteményből és papírból készített álarcok díszítésébe, igaz, az arcfestést már nem vállalták, ám így is akadt olyan játékos kedvű felnőtt, aki felpingáltatott magára egy lemosható, tavaszt idéző motívumot.

Aki úgy gondolja, hogy a vidámság, a derű nem való könyvtárba, az minden bizonnyal nem szeret olvasni, hisz a jó könyv maga az öröm forrása. A homoki gyerekek sokat olvasnak és még többet játszanak. Legalábbis ez derül ki Horváth Csaba villám-közvéleménykutatásából. Többek kedvence A kis herceg, de volt olyan is, aki Arany János Toldi című elbeszélő költeményét már kétszer is elolvasta. A vezető bibliográfus végigvezette a diákokat a könyvektől roskadozó polclabirintuson, figyelmükbe ajánlotta a legújabb kiadványokat. A gyerekeknek leginkább a Mi micsoda és a Szemtanú sorozat kötetei tetszettek. Miközben az osztály vendégei - Julja Burja arcfestő segítségével - fura állatokká, mesebeli lényekké változtak, elfogyott a farsangi és rózsafánk, sőt a kidíszített sütemény-álarcok többsége is. Ám a hasonló rendezvények sora nem. Mint Olena Kanyuka, a megyei könyvtár igazgatója elmondta, március 20-án a boldogság világnapjához kapcolódva szerveznek rendezvényeket, 23-án Ukrajna irodalmi térképe című programmal a kortárs szerzők műveit népszerűsítik.

Kárpáti Igaz Szó 2017. február 28. - Ungvár - 6.o.

Kárpátalja könyvtár Ungvár Horváth Csaba farsang Velencei álarcok a Megyei Könyvtárban
0 Tovább

Hasadnak rendületlenül

100 éves Arany János

ungvári megyei könyvtár Arany János szavaló verseny iskola
Klasszikus vers, mely nem az!

Az Ungvári Dayka Gábor Középiskolában az Anyanyelv Hete rendezvénysorozat keretein belül versmondó versenyt szerveztek Arany János születésének 200. évfordulója tiszteletére. A Megyei Könyvtár munkatársai könyvkiállítással igyekeztek közelebb hozni a költő szellemiségét a gyermekekhez, akik a kéziratok reprintjeit is megtekinthették. A szavalóversenyen 6-11.-es diákok vettek részt a költő versei és balladái közül elszavalva egy szavadon választott művet.

A zsűri kétkedve fogadta a Hasadnak rendületlenül című Arany János verset azt gyanítva, hogy a diákot az internetes mémgyárak téveszthették meg, de nagy meglepetésükre a nyomtatott kötet is tartalmazta az alábbi sorokat.

Arany János sorait olvasva rá kell döbbennünk, hogy a 19. században sem vették véresen komolyan a költészetet, és nem tartották nemzetietlennek az élcet.

HASADNAK RENDÜLETLENÜL

Hasadnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar!
Bölcsődtül kezdve sírodig
Ezt ápold, ezt takard.
A nagy világon ekivűl
Nincs más, amit mivelj:
Áldjon vagy verjen sors keze,
Itt enned, innod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt,
Ez a föld másra sem való,
Csak hogy eltékozold.
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Bátorság volna ezt a hont
Neked fenntartani.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
Szabad száj! itt csikorgatod
Véres fogaidat.
- - - - - - - - - - - - - - -

(1880 körül.)

0 Tovább

Drávai Gizella az anyanyelvről

Drávai Gizella anyanyelv történet
Gondolatok a nyelvről
egy szilva kapcsán

ÉDES ANYANYELVÜNK

    Döcög a szekér a poros, gödrösre koptatott mezei úton. A szekérderékban jókora halom frissen kaszált fű meg kapálás közben kivagdalt húsos tengeriszárak, a jószág vacsorája. Rajta a kapa meg a kasza.

    A lovacskák könnyen húzzák a szekeret. Lassan baktatnak hazafelé, nem sietnek. A mokány kis paraszt jobb felől ül a bakon, mellette nyolcesztendős kisfia.

    Az ember mindkét karjával a combjára támaszkodik, egykedvűen ül, szájában a kialudt pipa. Ostor nem kell a lovaknak, tudják azok a járást maguktól is, tudják azok, mi a dolguk.

    Az ostor a kisfiú kezében van. Nézegeti a fonását, bojtját, tapogatja az ostornyél sima, zsíros fáját. Majd elunja a nézegetést, babrálást, és aprókat suhint vele a levegőbe.

     Csendesen döcög a szekér, a lovak kitartóan, egyenletesen húznak. A két ember némán ül egymás mellett. Ki-ki a maga gondolatait hányja-veti magában.

    Amott balra, az út mentén egy szilvafa. Vajon ki és miért ültette ide, a szántóföld végébe, az útszélre. Talán azért, hogy a gyümölcs édes-savanykás íze oltsa majd a szomjukat a mezőn dolgozó embereknek. Akárki ültette, okosan tette.

    A gyerek ismeri a fát. Ismer minden fát, minden bokrot, ami errefelé van. Kékszilva, így hívják a faluban ezt a fajtát. Az olvasókönyvben is benne van, de ott besztercei szilvának meg hasítószilvának, meg magvaváló szilvának nevezik.

    A fa ágain temérdek a gyümölcs. Már félérésben van, már zsendül. Most liláspiros a színe, de egy hónap múlva sötétkék lesz.

    Most megy alatta a szekér. A gyerek az ostorral a fa ágai közé suhint. Jól számított: két szem szilva hull az ölébe.

    A gyerek nézegeti a gyümölcsöt. Enné is, nem is. Ha megeszi, kivásik tőle a foga, és nem fog tudni jóízűt harapni otthon a friss kenyérből. Csak forgatja, forgatja a markában, aztán megszólal:

    — Édesapám, miér piros ez a kékszilva?

    Az apja egy pillantásra se méltatja a két szem szilvát. Jó időbe telik, amíg a pipát a szája másik szélébe tolja és megszólalt:

    — Azér, fijam, mer még ződ.

    A gyerek nem kérdez többet. Érti, hogy a „ződ” most nem színt jelent, hanem azt, hogy éretlen. Érti, érzi a szavak hangulatát, képes értelmét, sajátságos ízét, zamatát.

    Magyar gyerek.

Drávai Gizella

Édes anyanyelvünk / G. Drávai // Naptár 1961. – Uzshorod : – Kárpátontúli Területi Kiadó, 1961. – O. 61

0 Tovább
«
1234

Kárpátaljai Megyei Könyvtár

blogavatar

A Potusnyák Ferenc Kárpátaljai Megyei Tudományos Univerzális Könyvtár Idegen Nyelvű Dokumentumok Osztályának hivatalos blogoldal.

PÁLYÁZAT

„Olvasás, információ, könyv”

„Az Én könyvtáram, a jövő könyvtára!”

A pályázatra olvasóink szubjektív, esszé jellegű beszámolóit várjuk legkedvesebb, legemlékezetesebb könyves élményükről, gondolataikat a könyvtárról, könyvről, olvasásról és irodalomról. Az írások max.  3 oldal terjedelműek lehetnek (5000 karakter). Formai és tartalmi megkötés nincs. Minden pályázót ajándékban részesítünk, a pályaműveket megjelentetjük. A legjobb műveket díjazzuk.

Beküldési határidő: 2016. szeptember 25.
Beküldés e-mailben: transclibrary@gmail.com

Utolsó kommentek